Adataink
Rövid név: OHKI Közhasznú Nonprofit Kht.
Cím: 1097 Budapest, Gubacsi út 6/b.
Telefon: (06-1)215-7350
Fax: (06-1)215-0626
E-mail: ohki@interware.hu

Vezetők

Munkatársak

Kémia-Biológia Osztály:
Kleffler Tünde (biológus) ktunde@ohki.hu
Kovács Ágnes (vegyészmérnök, élelmiszer-minősítő szakmérnök) kovacs.agnes@ohki.hu
dr. Körmendy László (vegyészmérnök, MTA doktora)
Pápai Melinda (technikus)
dr. Szabó Géza (állatorvos) mikrolab@ohki.hu
Vadáné dr. Kovács Mária (biológus, húsipari szakmérnök, PhD mezőgazdasági tudomány)

Minőség-ellenőrzési Osztály:
Csík-Horváth Zita (élelmiszer-ipari mérnök)
Nagy Sándorné (vegyészmérnök)
Pék József (technikus)

Műszaki Osztály:
Csorba László (kisegítő személyzet)
Gergely Árpád (kisegítő személyzet)
Morvai László (gépész üzemmérnök) ohki@interware.hu
Nagy Albert (technikus)

Könyvelés:
Eiszner Györgyné
Török Norbert (informatikus)

Titkárság:
Vágner Endréné

Külső munkatársak:
dr. Incze Kálmán (agrármérnök, kémiai tudomány kandidátusa)
Kora Mária (vegyészmérnök, rendszertechnikai szakmérnök)

Szervezeti felépítésünk

A különböző osztályok működési területe:

Igazgató
Fő szakmai területe a nemzetközi és hazai pályázatok elkészítése, a "Hús és egészség" témafelelőse.

Igazgatóhelyettes
Egyben a Műszaki Osztály vezetője is.

Ide tartozik a húsipari könyvtár, ami felöleli a nemzetközi és hazai szakirodalmat, szakkönyveket, illetve szakmai és tudományos folyóiratokat. Az intézet 100 fő befogadására alkalmas előadóterme lehetőséget biztosít rendezvények tartására, ehhez rendelkezésre áll az előadások bemutatásához nélkülözhetetlen számítógépes és videós kivetítőrendszerrel. "A HÚS" újság szerkesztősége is itt található, tagjai a - vágóállat és hústermelés rovat kivételével - az intézet munkatársai. A Húsipari Múzeum és a szabadtéri Húsipari Skanzen üzemeltetését és karbantartását is munkatársaink végzik.

Kémia-Biológia Osztály
A munkatársak az alap és alkalmazott kutatásokkal, valamint a megbízásos feladatok és vizsgálatok végzésével foglalkoznak. Az osztályhoz az alábbi laboratóriumok tartoznak:

Kémiai laboratórium: tömegspektroszkóppal kapcsolt nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás (HPLC-MS) vizsgálatok, különböző fehérjék azonosítása.
Mikrobiológiai laboratórium: szabványos vizsgálatok végzése, például összcsíraszám, szalmonella, E. coli, kóliform, enterobaktériumok, Staphylococcus aureus, lisztéria, klosztrídium, tejsavbaktérium, élesztők, penészek meghatározása, vízaktivitás mérése. A szabványos vizsgálatokon kívül PCR-technika alkalmazására is van lehetőségünk.
Biokémiai laboratórium: húsminőség vizsgálata, pigment-, koleszterintartalom, enzimek meghatározása.

Fizikai-kémiai laboratórium: funkcionális vizsgálatok végzése, például víz- és zsírkötő képesség meghatározása, reológiai vizsgálatok, modellkísérletek végzése.
Érzékszervi laboratórium: érzékszervi bírálatok végzése (íz, illat, szín, állomány), valamint műszeres mérések (szín, állomány) végzése.

Minőség-ellenőrzési Osztály
Analitikai laboratórium: szabványos, illetve a munkatársak által kidolgozott vizsgálatok végzése, például víz-, zsír-, fehérje-, kötőszöveti fehérje-, só-, hamu-, nitrit-, foszfát-, cukor-, keményítőtartalom stb. meghatározása.
Csomagolási laboratórium: fóliák és belek vizsgálata, például oxigén- és vízgőzáteresztő képesség, vastagság, hegesztési varratszilárdság, csomagban lévő vákuum, illetve gázösszetétel mérése.

Műszaki Osztály
Húsipari gépek és berendezések bevizsgálása és minősítése (például kutter, daráló, klíma, hőkezelőszekrény). Ezen feladatok ellátását a Gépvizsgáló laboratórium műszerezettsége teszi lehetővé. További feladata az intézetben felmerülő műszaki problémák (pl. műszerjavítás) megoldása.

Az Országos Húsipari Kutatóintézet történetének áttekintése

Az Országos Húsipari Kutatóintézet létesítését a magyar húsipar gyors átalakulása és az abból eredő ismeretigény kényszerítette ki. Az intézet az elmúlt 45 év során nemcsak közvetítette a szükséges ismereteket, hanem a hústudomány és húsfeldolgozás legerősebb szakmai bázisa lett, és sok, nemzetközileg elismert új eredménnyel járult hozzá a terület tudásanyagához. Az Országos Húsipari Kutatóintézet az 1951-ben alapított Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutatóintézetből (KOHIKI) jött létre 1959-ben az élelmiszer-ipari miniszter határozatával.

Az önálló húsipari intézet szervezeti alapját a KOHIKI húsosztálya jelentette. A Lőrincz Ferenc orvosprofesszor vezetésével működő, héttagú osztály témái a hússal kapcsolatos teljes területet átfogták az állattenyésztéstől az ipargazdaságtanig. A létszám és a feladatok viszonya is mutatja, hogy elsősorban ismeretgyűjtés, rendszerezés és ismeretközvetítés volt a cél. Az ismeretszerzést nagyban segítette, hogy Lőrincz professzor be tudott kapcsolódni a hústudomány nemzetközi vérkeringésébe az Európai Húskutató Kongresszusokon keresztül. (A Niinivaara professzor ésnémet, dán, valamint svéd kutató barátai által életre hívott kongresszust első alkalommal 1955-ben rendezték meg Finn-

országban.) Ezek a kongresszusok feldolgozták a második világháborúig összegyűlt, hússal kapcsolatos ismeretanyagot és a háború után felgyorsult húskutatás eredményeit.

A gyűjtött ismereteket a munkatársak folyóiratokban, elsősorban a Lőrincz Ferenc által alapított és a MÉTE gondozásában megjelenő "Húsiparban", előadásokon és üzemi konzultációkon adták tovább. Több, nemzetközileg is számon tartott, új tudományos eredmény bizonyítja, hogy sikerült bekapcsolódni a hústudomány nemzetközi életébe. Ezek: kötőszövet-tartalom, sertészsír-összetétel, húsérés, pácolás és sódiffúzió, szalámi száradása és érése, természetes belek tartósítása, fűszerolajok (magyar paprikaolaj!) húsipari használata, szalmonellák jelentősége és hazai problémái, trichinellózis hazai helyzete, készítmények homogenitása, hazai sertések méretfelvételei, vágás előtti tartás vizsgálata, szarvasmarhák hizlalási és minősítési kérdései húsipari szemszögből stb.

Kiemelt tevékenysége volt az intézetnek a szaktanácsadás és szaktanulmányok készítése a vállalatok, az iparági vezetés és sokszor az országos irányító szervek részére. Ezekkel a - saját vizsgálatokkal is alátámasztott - tanulmányokkal az intézet sokat segített a vállalatok mindennapi munkájában és fejlődésében. A szakértés, szaktanulmány-készítés ma is fő tevékenysége az intézetnek, a vállalati kapcsolatok nagy része erre épül.

Az intézeti eredményeknek, Lőrincz professzor munkásságának és kapcsolatteremtő erejének elismeréseként az európai húsipari kutatók is számba vették Magyarországot, mint kongresszusi helyszínt. Az itteni kongresszus időpontjának 1963-at jelölték ki, a kongresszus jól sikerült.

Kibővültek a nemzetközi kapcsolatok, az intézet tekintélyt szerzett a hazai szaktudományi körök előtt. Jutott még energia a K+F munka sikeres továbbvitelére. Jelentős eredmények születtek az izomsejt szerkezetével, a zöldüléssel, a füstösszetétellel, a szárazáruk érésével, a hőhatással kapcsolatban. Az intézet nagy erővel szorgalmazta a hús és húskészítmények csomagolásának hazai bevezetését. A nemzetközi kezdetekkel lépést tartva indultak a szén-dioxidos kábítás kifejlesztésére irányuló kísérletek. Tervezték és kivitelezték az első hazai füstölő-főző szekrényeket. Lőrincz professzor szerkesztésében megjelent a húsiparral foglalkozó első nagyobb szabású kézikönyv.

Sikerült a szarkolemmaszerkezet, húsromlás, a hús előzetes kezelését is jelző transzamináz enzimek és a fehérjeoldhatóság területén elért eredményekkel az intézet tudományos színvonalát tartani. Technológiában a füstölési vizsgálatokkal lezártuk a hagyományos szárazárugyártás szakmai feltérképezését, folytattuk a húscsomagolási munkát, megkezdtük a korábbi homogenitásmérések alapján a kémiai gyártásirányítással kapcsolatos kísérleteket.
Az intézet tervezéssel, prototípuskészítéssel, a sorozatgyártáshoz és húsüzemi bevezetéshez kapcsolódó szakértői tevékenységgel és húsiparigép-minősítéssel is foglalkozott. Így fejlesztettek marha- és sertésbőrfejtő gépet, vágóhídi magaspályaelemeket, csontozószalagot, tumblert, füstgenerátort, patronos töltőgépet, hőkezelő alagútat. Az utóbbi kettő a "komplex gépesítésre", ezen belül a folytonos, teljesen gépesített töltelékáru-vonalra vonatkozó intézeti elképzelések eleme.

A polifoszfátok bomlásával, diffúziójával, hatásával, a fehérjebomlással és a mikotoxin-vizsgálatokkal kapcsolatos eredményeket nemzetközi érdeklődés kísérte.
Az intézet változatlanul jó nemzetközi megbecsülését mutatta, hogy 1979-ben ismét Budapesten rendezték az Európai Húskutatók kongresszusát, amely a 25. volt a sorban.

A kongresszusra készülve az intézet munkatársai feldolgozhatták és kiegészíthették nemzetközileg is érdekes újabb eredményeiket. Az intézet így gazdag anyaggal jelent meg a következő témákban: fehérjeextrahálhatóság, kötőszövet-oxidáció, tápérték, transzamináz-aktivitás alakulása szárazárukban, a Clostridium botulinum viselkedése szárazárukban, massza- és késztermék-állomány kapcsolata, automatikus adatgyűjtés, matematikai összetétel-irányító modell.

Ebben az időben jelent meg - korábbi előkészítő munka után - a hústudomány és húsipar ismereteit átfogóan és részletesen tárgyaló Húsipari Kézikönyv Lőrincz professzor és dr. Lencsepeti Jenő szerkesztésében. Ugyancsak ebben az időben nyílt meg az intézet gondozásában és területén a Húsipari Múzeum. A múzeum irat- és eszközállománya azóta kibővült, és a hazai húsipar múltjának látogatható bemutató intézménye lett.

Két tudományos és hazai technológiafejlesztési területen ért el jelentős eredményeket az intézet: a starterkultúrás szárazárugyártásban és az időnként túlzott bőségben kínált adalékanyagokkal kapcsolatos ismeretközvetítésben, sőt új felismerésekben. Automatizált analitikai módszereket, gyártásirányítási és húsértékelési számításokat is dolgoztak ki az intézet munkatársai.

Fő feladatunknak azt tekintjük, hogy a hazai húsipar szakmai háttérintézményeként a folyamatok, technológiák korszerűsítésében, az új eljárások megismerésében és megismertetésében, a műszaki, technológiai, érzékszervi, kémiai és mikrobiológiai hibák okának felderítésében és a hibák megszüntetésében aktívan közreműködjünk, mindig szem előtt tartva a minőségügyi, higiéniai és gazdaságossági szempontokat.

Fontos tevékenységeink közé soroljuk a húsipar szakmai érdekvédelmét is, ami elsősorban a hús- és húskészítmény-fogyasztásnak az egészséges táplálkozásban játszott pozitív szerepével, annak tudományos alapokon való bizonyításával kapcsolatos.
Intézetünket 1996-ban alakították át Kft-vé, majd 2000-ben Közhasznú Társasággá, 2007-ban az intézet új tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
2009. július 21-vel az intézet átalakult, új neve Országos Húsipari Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. >>> bővebben