A húsipari ágazat gazdálkodási helyzete 2008 elején *

A Magyar Húsiparosok Szövetsége minden évben húsvét előtt értékeli az ágazat gazdálkodási helyzetét, és egyúttal tájékoztatást ad arról, hogy a közeljövőben milyen piaci folyamatokra számítanak a HÚSSZÖVETSÉGHEZ tartozó magyar húsipari vállalkozások.

Mi történt 2007-ben a magyar húsiparban?
Az elmúlt év a húságazat egészét tekintve - beleértve tehát a húsipari vállalkozások legfontosabb partnereit, a sertéstenyésztőket is - rendkívül ellentmondásosnak tekinthető. A húsipar gazdasági teljesítménye stagnált. Az ágazatban működő közel 400, vágással és húsfeldolgozással foglalkozó üzem 300 ezer tonna körüli sertéshúst állított elő, amihez 4-4,5 millió sertés levágása szolgáltatta az alapot. A magyar húsipar az alapanyag-szükségletének 15% körüli részét szerzi be importból élő állat és hús formájában. Az ágazat külkereskedelmi mérlege javult az év első 11 hónapjában. Az élő állatok behozatala értékben 8%-kal, ezen belül a vágósertésimport 20%-kal csökkent. A húsféléknél és készítményeknél a kivitel értéke elérte az 564 millió eurót, ami 19%-os bővülést jelent, míg a behozatal 189 millió eurós szinten alakult, ami 2,4%-kal kisebb az előző év azonos időszakára vonatkozó értéknél. Így a pozitív külkereskedelmi egyenleg 34%-kal jobb volt, mint 2006 első 11 hónapjában. Ezen belül a sertéshúsegyenleg is javult, mivel a kivitel értéke 196 millió eurót, míg a behozatal mindössze 100 millió eurót ért el.
Az első félévben a legnagyobb problémákat a kormányzati megszorító intézkedések okozták, amelyek többek között a nemzetközi versenyképesség csökkenését és - a fogyasztói reáljövedelmek esése miatt - a belföldi kereslet mérséklődését eredményezték. (Tagvállalataink jelzése alapján a legális kereskedelmi csatornákon a hústermékek iránti kereslet csökkenését 5% körülire becsüljük 2007-ben.) A fogyasztói kereslet átstruktúrálódását is tapasztalhattuk, amennyiben a fogyasztók mind nagyobb rétege fordult az olcsóbb, gyengébb minőségű termékek felé. Ez ráadásul a magyar húsipart azért hozta még nehezebb helyzetbe, mert a Magyar Élelmiszerkönyv szigorú előírásai miatt egyes termékcsoportokban a magyarországi hústermékgyártók nem állíthatnak elő legálisan olyan termékeket, mint amilyeneket a forgalmazó kiskereskedelmi láncok keresnek. Így ezekben a termékcsoportokban a kiskereskedelem külföldi beszerzési forrást keresett. (A belföldi piacvesztést jól jelzi az, hogy az egyik legdinamikusabban növekvő kiskereskedelmi szegmensben, a diszkont hálózatoknál, a feldolgozott hústermékek területén az import részesedése meghaladta a 25%-ot.)
2007 második félévében a takarmányárak drasztikus emelkedése alapjában rendezte át a termékpálya gazdasági viszonyait. A sertéstenyésztők jelentős önköltségnövekedéssel néztek szembe, aminek érvényesítésére ugyanakkor nem volt mód, ugyanis az európai piacon olyan mértékű túlkínálati helyzet alakult ki, amely nem tette lehetővé a sertés, illetve a hús és hústermékek árának emelését.
A belföldi értékesítésben a fenti folyamatokon túl továbbra is óriási károkat okoz a legális piaci szereplőknek a feketegazdaság. Noha kampányjelleggel - egyes kiemelt időszakokban - a hatósági ellenőrzések erősödtek, azok elrettentő ereje sem az ellenőrzések gyakorisága, sem a büntetések mértéke miatt nem elég nagy. A Hússzövetség ezért továbbra is nyomatékosan kéri az illetékes hatóságokat arra, hogy összehangolt akciók keretei között, tegyenek meg mindent a tőkehús és hústermékek feketekereskedelmének visszaszorítása érdekében.
A fenti folyamatok összességében azt eredményezték, hogy a hústermékpálya egésze jelentős veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. 2007-ben - ellentétben a megelőző évekkel - a sertéstartók szenvedték el a nagyobb veszteséget, míg a húsipar egésze, vélhetően, egy "plusz nullás" gazdasági évet zárt.
A húspiacon zajló folyamatok megértését segíti az 1. és 2. ábra. Az első grafikon a vágósertés termelői átlagára és a feldolgozói értékesítési ár közötti különbség bemutatását célozza. Látható, hogy a különbség, némi ingadozás mellett, gyakorlatilag ugyanakkora az év végén, mint az év elején volt. A húsipar tehát nem tudta átadási áraiban érvényesíteni a sertés felvásárlási árán kívüli költségeinek (munkaerőterhek, energiaköltségek stb.) növekedését, ami negatívan hatott az eredményességre.
1. ábra

A 2. ábra azt szemlélteti, hogy az elmúlt egy évben miként változott egy reprezentatívnak tekinthető hústermék fogyasztói és húsipari átadási ára, illetve hogyan alakult a kettő különbsége. Látható, hogy miközben a feldolgozók átadási ára 2008 januárjában alatta van a 2007. januári árnak, addig a fogyasztói ár 20% körüli mértékben emelkedett. A kereskedelmi láncok tehát, kihasználva az általános élelmiszerár-emelkedést, a saját eredményük javítása érdekében egyes hústermékek esetében növelték az árrésüket, és ezzel jelentősen emelték a fogyasztói árakat.
2. ábra

Mi várható 2008-ban?
A szakértői prognózisok és a józan ész egyaránt azt sugallja, hogy a megemelkedett termelési költségek miatt a következő hónapok során a húsipar legfontosabb alapanyagának, az élő állatnak az ára emelkedni fog. Az emelkedés mértékét ugyanakkor rendkívül nehéz lenne becsülni. Az EU szakértői szerint annak mértéke, tagországonként eltérően, 10 és 30% között lehet. Az európai sertéspiacon ugyanakkor vélhetően megszűnik a túlkínálati helyzet is, ami szintén árfelhajtó hatással lehet.
Amennyiben megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány terem az idén Európában - így hazánkban is -, úgy a tenyésztési költségek az év második felében visszatérhetnek a megszokottnak tekinthető sávba, ami azt eredményezheti, hogy az átlagos és annál jobb hatékonysággal dolgozó tenyésztők ismét eredményesek lehetnek.
A fenti folyamatok hatása viszont meg fog jelenni a tőkehúsok és húsipari termékek előállítási költségében is. Várható, hogy a húsipar kettős présbe kerül, mivel az alapanyagköltség növekszik, a csökkenő kereslet miatt viszont rendkívül nehéz lesz a növekvő önköltségek árban történő érvényesítése. Mindezek ellenére a Hússzövetség várakozása az, hogy 2008-ban a húsok és hústermékek fogyasztói árának növekedésével kell számolni, mert ellenkező esetben a magyar sertéstenyésztés és húsipar jövője is megkérdőjeleződik.

Szerző: Éder Tamás, Magyar Húsiparosok Szövetsége, 1054 Budapest, Akadémia u. 1.

*A Magyar Húsiparosok Szövetsége által 2008. március 4-én az Országos Húsipari Kutatóintézet Kht.-ben megtartott sajtótájékoztatón elhangzott előadás alapján készült.