|
 
|
A
húsvéti sonka
A húsvét fogalmához a szorosan hozzátartozik
a sonka. Ez lehet hagyományos érlelésű vagy gyorsérlelésű.
Hagyományos érlelésű füstölt nyers
sonka
Évszázadok óta a vidéki emberek húsvétkor hagyományos parasztsonkát
fogyasztottak, amelyet saját maguk gyártottak. Ez általában
egész, csontos, bőrös comb vagy lapocka. A karácsony tájékán
levágott sertés hátsó vagy mellső combját (lapocka) konyhasóval
(esetleg egy kevés nátrium-nitráttal) bedörzsölték, majd hideg
helyen (6 °C alatt) több hétig, akár hónapig is érlelték.
Ha a só beszívódott a felületen, újból besózták. Ezt addig
végezték, míg a só már nem szívódott be, hanem megmaradt a
felületen. Az érlelés letelte után a felületet langyos vízzel
lemosták, majd hideg füsttel (20 °C alatt) több napon át,
naponta több órán keresztül füstölték. Az így elkészült termék
akár 6 hónapig is eltartható volt száraz, hűvös helyen. (Hasonló
eljárással készül az olasz és a spanyol sonka is, de az olasz
sonka esetében az érlelés 1 év, a spanyol sonkánál 2 év. Egyik
típusú terméket sem füstölik.) A húsipar térhódításával és
a háztartások létszámának csökkenésével megjelent az igény
a kisebb méretű sonkák iránt, ezért darabolt formában is elkezdték
gyártani. Ebben az esetben már nemcsak combból (a comb különböző
izmaiból, pl. felsál, dió) és lapockából, hanem tarjából,
sőt karajból is előállítják a terméket. Gyártásuk szintén
száraz sózással történik, de kisebb méretük miatt rövidebb
idejű az érlelés. Ezen termékekre jellemző a kiváló íz, hiszen
a hosszú érlelés alatt van ideje a jellemzően pácolt íznek
kialakulnia, az állományuk puhává és omlóssá válik. Ilyen
terméket célszerű zsírosabb sertésből (pl. mangalica) előállítani,
mert ennek húsa zsírszövettel jobban átszőtt, amiben feldúsulnak
az aromaanyagok, és az állománya is puhább lesz. A hagyományos
technológiából és a hosszú elkészítési időből adódóan ezek
a termékek a drágább kategóriába tartoznak, áruk 2000 Ft körüli.
 |
Gyorsérlelt/érlelt
nyers sonka
Az ipari termelés térhódításával és az olcsóbb termékek
iránti igény megjelenésével alakult ki a gyorsérlelt
sonka gyártástechnológiája. Ebben az esetben az érlelési
időt meggyorsítják, oly módon, hogy a páclevet (víz,
konyhasó és nátrium-nitrit) befecskendezik a húsba,
majd több napig fedőpácban érlelik. Ezután hideg vagy
meleg füsttel (40 °C) több napon át, naponta több órán
keresztül füstölik. Ezzel a technológiával is készíthető
egész vagy darabolt comb. |
Gyorsérlelt/érlelt
főtt sonka
A technológia alkalmas a kisebb darabok előállítására is,
de ezeket általában már főzik is. Ilyenkor a páclén kívül
egyéb adalékanyagokat is bejuttatnak a húsba például növényi
fehérjéket (szója), sűrítőanyagokat (pl. E 1422 -
keményítő, E 407 - karragén), stabilizátorokat (E 331 -
nátrium-citrát), emulgeálószereket (E 450 -
difoszfát), ízfokozót (E 621 -
glutamát), színezéket (E 120 -
kárminsav), antioxidánsokat (E 301 -
nátrium-aszkorbát). Ezek szerepe, hogy a húsba bejuttatott
vizet megtartsák, a hús ízét és színét javítsák. A pácolás
után a húsokat füstölik, majd csomagolják, végül 72 °C-on
főzik. A termékekre jellemző, hogy a metszéslapon láthatóak
a tűnyomok, amellyel a páclevet bejuttatták, valamint a csomagban
lékiválás is jelentkezik. A húsok ízében is érződnek a hozzáadott
anyagok, és az állományuk is eltér a hagyományos sonkától,
kicsit gumisabb (az állományjavítóktól). Ez a minőségromlás
azonban az árban jelentkezik, hiszen ilyen jellegű termékeket
már 800 Ft körüli áron is találunk.
 |
Gyorsérlelésű
nyers (bal oldali)
és főtt (jobb oldali) tarja |
Jelölés
A termékek címkéjén az alábbi jellemzőket kötelező feltüntetni:
— utalni kell az állatra (kivéve a sertést),
— utalni
kell a testtájra (comb, lapocka, tarja),
— utalni
kell az előkészítés módjára (darabolt, felezett, kötözött),
— fel
kell tüntetni a hőkezelést (nyers, főtt),
— utalni
kell a pácolás módjára (hagyományosan érlelt, érlelt),
— utalni
kell a füstölés módjára (hagyományosan füstölt, füstölt, füstízű).
Ajánlások
Amennyiben kiváló minőségű terméket kívánunk húsvétkor fogyasztani,
akkor a drágább kategóriájú, a nevében a “hagyományos”
vagy “hagyományosan”
jelzőt viselő nyers sonkát vásároljuk meg. Ilyenkor a címkén
összetevőként csak a konyhasó, nátrium-nitrit (E 250) vagy
nátrium-nitrát (E 251) szerepel. Ennek további előnye, hogy
többféleképpen lehet fogyasztani: nyersen, sütve (pl. ham
and eggs), megfőzve, sőt a főzőlevet is tovább fel lehet használni
(pl. bableves, lencsefőzelék). Ha azonban kisebb költségvetéssel
kívánjuk a húsvéti ünnepeket megtartani, akkor az olcsóbb,
gyorsérlelt terméket vásároljuk meg. Azonban ne csodálkozzunk,
ha más ízt és állományt tapasztalunk ezek fogyasztásakor.
Figyeljünk rá, hogy ha a címkén szerepel a főtt szó, akkor
otthon már nem kell tovább főzni.
Kellemes
húsvéti ünnepeket kívánunk.
|
|
|