A húsvéti füstölt húsokról a magyaros ízek, a hagyományok védelmében

A Húsvéthoz számtalan hagyomány, népszokás kapcsolódik. Nem csupán a főtt tojás fogyasztása tartozik ezek közé, hanem a sonkáé is. A húsipar hűen átvette a magyar családoknál évszázadok alatt kialakult technológiát, és alkalmazta azt hosszú évtizedeken keresztül. Az iparilag előállított füstölt húsvéti húsokat lassan pácolták, hidegen füstölték, a pácsón (salétromon) kívül más adalékanyagot nem használtak. Az így nyert húskészítmény kiváló minőségű nyers termék volt, és az ma is. A lassú pácolás különleges ízt és illatot eredményez, amelyet a hagyományos hideg füstölés koronáz meg. A füstölt húsokat a háziasszony maga főzte meg az ünnep előtt. A főzővizet sem öntötte ki, hanem számos étel készítésénél használta fel azt. A ház népe és a "locsoló" ismerősök egyaránt nagy élvezettel fogyasztották ételeink e remekét.

A húsipar egyre több szolgáltatást "épít be" termékeibe. Így a húskészítmények többségét "készre főzi". Ez olyan természetes folyamat, amely egyaránt jó a fogyasztónak és az iparnak is. Vannak azonban kivételek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egy évben egyszer, így Húsvét idején érdemes hagyományainkra is tekintettel lenni. Ez nem pénz kérdése, ugyanis a sonkafélék ára általában a bennük található izomfehérje mennyiségével arányos. (Az előzőekben leírt hagyományos füstölt húsok a beszáradás folytán 110% alapanyagot tartalmaznak.) Így aztán csak az lehet kérdés, hogy a háziak rászánják-e magukat arra, hogy a füstölt sonkát maguk főzzék meg otthon.

Az egyetemes kultúra válik szegényebbé, ha a gasztronómiai kultúra sérül. Az őseink által kialakított módon készült füstölt húsok, a húsvéti ételkészítés és -fogyasztás mind olyan értékek, amelyek megérdemlik a figyelmet és a védelmet. Óvjuk hagyományainkat és élvezzük együtt a magyar konyha remekeit! Ennek érdekében keressük a boltokban a hagyományos technológiával készült nyers füstölt húsokat!