       |
| 2009/12
szám tartalma |
| |
|
HÚSTUDOMÁNY
|
| |
|
Ficzere
István-Zentai Andrea-Gál Veronika-Cseh Júlia
Nanotechnológia és nanotudomány: újszerű alkalmazások az
élelmiszeriparban
A nanotechnológia a 100 nm méretű vagy annál kisebb részecskék
előállításával és felhasználásával foglalkozó technológia. A
kis méretből adódó újszerű tulajdonságok lehetővé teszik újszerű
élelmiszer-ipari alkalmazások létrejöttét, pl. érzékelők, antibakteriális
felületek, egészségesebb tápanyag-összetételű élelmiszerek,
vékonyabb, erősebb és olcsóbb csomagolóanyagok előállítását
is. A közlemény - a technológia pozitívumait hangsúlyozva -
felvázolja az élelmiszeripar jelenlegi kapcsolatát a nanotechnológiával,
és példákon szemléltetve bemutat néhány alkalmazási formát,
így a nanokapszulákat, nanoemulziókat, nanoborításokat, biopolimer
nanorészecskéket, nanokompozitokat és nanoszenzorokat.
Incze Kálmán
Nanotechnológiával kapcsolatos hírek
|
|
|
HÚS
ÉS EGÉSZSÉG
|
|
Zsarnóczay
Gabriella
A hús szerepe a táplálkozásunk történetében
A szerző történeti áttekintést ad a hús szerepéről az emberré
válás folyamán. |
|
| TERMELÉS
ÉS TECHNOLÓGIA |
| |
|
Körmendy
László-Zukál Endre- Kovács Ágnes
A készítmények hústartalmának megállapítására szolgáló
QUID-érték-számítás néhány problémájáról
Szerzők először a QUID szerinti hústartalom fogalmát és rendeleti
előírásait ismertetik. Ezután a masszában és a késztermékben
történő számítás alapelveire térnek rá. Ezt követi a zsírmentes
anyagra vonatkoztatott összes húsfehérje-tartalom (PFFo) jelentőségének
ismertetése, majd a QUID-érték számításának továbbfejlesztésével
összefüggő kérdések tárgyalása.
|
| |
|
MINŐSÉG
ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁG
|
| |
|
Körmendy
László
A vizsgálati anyag homogenitásának jelentősége a körteszteknél
A szerző először az összetételi szórásnak a mintaelem nagyságától
való függését tárgyalja, és rámutat a "homogenitás" fogalmának
viszonylagosságára és szabatos értelmezésére. A körteszteknél
a részt vevő laboratóriumoknak elemzés céljából szétosztott
törzsminta összetételi ingadozásának zavaró hatását némely
esetben, kezdő lépésként valódi vagy stabil kolloid törzsoldatok
vizsgálatával vagy egyéb ötletes megoldásokkal lehet kiküszöbölni.
A közlemény rámutat a körtesztek értékelésére használt matematikai-statisztikai
módszerek formális alkalmazásának veszélyeire is.
Incze
Kálmán
A GDA és amit arról tudni érdemes
|
| |
|
VÁGÓÁLLAT
ÉS HÚSTERMELÉS
|
| |
|
Hajda
Zoltán-Lehel László-Várhegyi József-Kanyar Roland-Várhegyi
Józsefné-Fébel Hedvig-Kovács Katalin-Miklós Szilárd-Szabó Ferenc
A vágott fél és a hús összetételének befolyásolása extenzív
takarmányozással és nagy linolsavtartalmú napraforgómag etetésével
angus keresztezett növendék bikáknál
A kísérlet célja annak megállapítása volt, hogy a hizlalás első
szakaszában az extenzívebb takarmányozás és a hizlalás végén
a nagy linolsavtartalmú napraforgómag etetése milyen mértékben
befolyásolja a vágott felek és a hús összetételét, valamint
a hús és faggyú zsírsavösszetételét. Az eredmények azt mutatták,
hogy a folyamatosan intenzíven takarmányozott növendék marhákhoz
képest a visszatartott növekedési, ún. "nyújtási szakasz" beiktatása
a hizlalásban nem befolyásolta szignifikánsan a vágott felekben
a hús, a csont és a kivágott faggyú arányát, de tendencia jelleggel
a hús zsírtartalma kisebb, fehérjetartalma nagyobb volt. A linolsavkiegészítés
szignifikánsan csökkentette a hús részarányát (P<0,01) és növelte
a kivágott faggyú mennyiségét (P<0,05). A rostélyosban a fehérjetartalom
csökkent (P<0,05) és a zsírtartalom nőtt (P<0,01). Ugyanez a
tendencia figyelhető meg a fehérpecsenye esetében is. A nagy
linolsavtartalmú napraforgó etetése humán-egészségügyi szempontból
kedvezően befolyásolta a hús és a faggyú zsírsavösszetételét,
a telítetlen zsírsavak és a konjugált linolsav (CLA) részaránya
nőtt, az Łomega-6/Łomega-3 zsírsavak aránya szűkült.
G.
Daumas-M. Monziols
Komputertomográf a húságazat szolgálatában
E közlemény célja tájékoztatást nyújtani az olvasónak a röntgen
komputertomográf felhasználási lehetőségeiről a sertéságazatban.
A cikk régebben elkészített dokumentumokra támaszkodik**, amelyeket
a francia IFIP (Institut du Porc) készített azért, hogy előkészítse
egy ilyen berendezés megvételét a francia húságazat számára.
A vásárlás végül is megvalósult, az "Inaporc", a Tenyésztési
Hivatal és az IFIP együttes költségvállalásának eredményeként.
A szállításra alkalmas röntgen komputertomográf 2008 februárjában
érkezett meg az IFIP-hez.
Tőzsér
János-Domokos Zoltán-Szentléleki Andrea-Bottura, C-Alberti,
M.
A szív és a tüdő tömegének összefüggése néhány
testmérettel aubrac és charolais hízóbikákban
A szerzők célja volt, hogy meghatározzák az aubrac (n=18) és
charolais (n=8) hízóbikák testmérete és a szív, valamint a tüdő
tömege közötti összefüggéseket. A vizsgálatokat 2007-ben végezték
egy olaszországi hizlaldában, a két fajta hízóbikáinak (n=26,
életkor: 570±6,41 nap, élőtömeg: 621±60,76 kg)
bevonásával. Felvették az állatok főbb testméreteit - marmagasság,
farbúbmagasság, övméret és ferde törzshosszúság -, valamint
a vágás utáni csontozáskor mérték a szív és a tüdő tömegét.
Az élőtömeg és a testméretek közötti korrelációk a következők
voltak: élőtömeg-marmagasság: r=0,57 (P<0,001), élőtömeg-farbúbmagasság:
r=0,55 (P<0,01), élőtömeg-övméret: r= 0,60 (P<0,001), élőtömeg-ferde
törzshosszúság: r= 0,18. A hízóbikák szívének, illetve tüdejének
átlagos tömege 2,62 kg, illetve 4,57 kg volt. Lépésenkénti regresszióanalízis
alkalmazásával (backward módszer) elemezték, hogy a szív, illetve
a tüdő (y) tömegét az életkor (x1), a marmagasság (x2), a farbúbmagasság
(x3), az övméret (x4) és a ferde törzshosszúság (x5) milyen
mértékben befolyásolja. A végső, negyedik modellben csak a marmagasság
és az övméret szerepelt, mint független változó, így a többszörös
korrelációs együttható (R) értéke 0,68 lett (P<0,01). A becslési
hiba hasonló volt az első modellben tapasztaltakkal. A tüdő
tömegét hasonló módon jellemezte a marmagasság és övméret (R=0,66,
P<0,01, rsxy=0,353 kg).
|
| |
|
MARKETING
ÉS GAZDASÁG
|
| |
|
Szakály
Zoltán-Szente Viktória-Szigeti Orsolya-Polereczki Zsolt
A magyar szürke szarvasmarha és a mangalica húsának
és termékeinek fogyasztói megítélése
A közlemény két országos kutatás eredményeit ötvözve mutatja
be a hungarikum jellegű élelmiszerek fogyasztói megítélését,
kiemelten a mangalica és a magyar szürke szarvasmarha termékekre
vonatkozóan. A vizsgálatból kiderül, hogy a hazai fogyasztók
körében mind a hungarikum, mind a hagyományos magyar élelmiszer
kifejezés igen nagy arányban ismert. A fogyasztási és vásárlási
szokások tekintetében igen kedvező a kép. A megkérdezettek döntő
többsége (96,6%) fogyaszt valamilyen hagyományos jellegű élelmiszert.
Kiugró eltérést tapasztalható azonban a beszerzési forrásokat
vizsgálva, a tömegtermékekkel szemben e termékkörnél a direkt
(közvetlen) értékesítési csatornák kerülnek előtérbe. A szürke
marha húsának fogyasztása igen alacsony szintű, jellemzően azért,
mert nem ismerik vagy nem tudják beszerezni a terméket. A fogyasztók
több mint kétharmada nem is tartja elképzelhetőnek, hogy a jövőben
ilyen jellegű terméket fogyasszon. Akik azonban fogyasztják
ezt a húsfélét, azok elsősorban annak egészségre gyakorolt kedvező
hatásait említik a vásárlás motivációi között. A mangalica esetében
jelentősen nagyobb azok aránya, akik fogyasztják a termékkört,
a megkérdezettek közel felének már került az asztalára. Ugyanakkor
a nem fogyasztók szinte kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy
a jövőben sem tartják elképzelhetőnek ezen hústípus fogyasztását,
elsősorban annak nagy zsírtartalma miatt.
Udovecz
Gábor
A sertéságazat versenyképessége Magyarországon
Popp
József-Nyárs Levente
A sertéshús-feldolgozás versenyképessége Magyarországon
Aradi
István
A húsfeldolgozás és az élelmiszer-kereskedelem kapcsolatrendszere
és kilátásai
|
| |
|
IPAR-
ÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNET
|
| |
|
Havas Ferenc
Kapuvári állatorvosok voltak
Kazár Gyula
A Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat (HÁESZ)
szervezete és működése. 1953. VII. 1.-1963. III. 31.
|
| |
| NEMZETKÖZI
TÁJÉKOZTATÓ |
| |
|
Nemzetközi
szakmai hírek
Az EU
minőségpolitikai konferenciája
|
| |
|
A
SZAKMA HÍREI
|
| |
| Hírek,
tájékoztatók, beszámolók |
| |
| SZAKIRODALOM |
| |
|
Referátumok
a nemzetközi szakirodalomból
|
| |
| 2008/34
szám tartalma |
| |
| TERMELÉS
ÉS TECHNOLÓGIA |
| |
|
Körmendy
László
A hőkezelés tervezése a húsiparban
A hőkezelés során elért legnagyobb maghőmérséklet nem lehet
a húsipari termék hőkezeltségének egyértelmű indikátora. A termék
"idő-hőmérséklet történetét" a hőkezelési egyenérték írja le,
amelyet általában 70 °C referencia-hőmérsékletre vonatkoztatunk
(F70). Ennek bevezetését és alkalmazását tárgyalja e közlemény.
Magyar
Antal
A strucchús
A szerző bemutatja a strucc különböző fajtáit, a vágástechnológiáját,
a húsrészeket, és ismerteti a strucchús előnyeit.
Körmendy
LászlóKora Mária
A hús és húskészítmények foszfortartalma és annak határértéke
A szerző a húskészítményekhez felhasználható foszfátok
mennyiségére vonatkozó előírásokat tekinti át, és rámutat az
ezekkel kapcsolatos értelmezési és meghatározási problémákra.
Az előírások szerint a húskészítményekben a hozzáadott idegen
foszfát mennyisége, P2O5-ban kifejezve, nem haladhatja meg az
5 g/kg határértéket. Ez a határérték azonban szakmai szempontból
túl nagy, ezt mutatja, hogy pl. az USDA hasonló nagyságrendű
határértéke nem foszfor-pentoxidra, hanem pl. Na-tripolifoszfátra
(Na5P3O10-re) vonatkozik, ami technológiai szempontból is elfogadható
felső határérték. Miután a hús saját foszfortartalma és a hozzáadott
foszfátok analitikailag nem különíthetők el, a minőség-ellenőrzés
számára csak a hústermék összes foszfortartalma, illetve összes,
Kjeldahl szerinti fehérjetartalma határozható meg. Ez annyit
jelen, hogy a hozzáadott, idegen foszfát legfeljebb a pácolt
termékeknél és szárazáruknál becsülhető megbízhatóan, amelyek
nem húseredetű fehérjét, nagy foszfortartalmú hozzátétanyagokat
(pl. tejfehérjét), valamint melléktermékeket nem tartalmaznak.
|
| |
|
MINŐSÉG
ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁG
|
| |
|
Bánáti
Diána
Élelmiszer-biztonsági riasztások az Európai Unióban.
A RASFF rendszer 2007. évi tapasztalatai
A cikkben a szerző röviden ismerteti az Élelmiszerek és
Takarmányok Gyors Vészjelző Rendszerének (RASFF) célját és működését,
majd beszámol a 2007. évi RASFF-jelentés jelentősebb tapasztalatairól.
|
| |
|
VÁGÓÁLLAT
ÉS HÚSTERMELÉS
|
| |
|
Szabó
FerencFarkas ValériaFekete ZsuzsannaFördős
AttilaZsuppán ZsuzsaKanyar RolandTörök MártonKiss
BalázsPolgár J. Péter-Bene Szabolcs
Különböző genotípusú növendék bikák hizlalási és vágási eredménye
A szerzők 40, különböző fajtájú, illetve genotípusú - red angus
(RA), magyar tarka (MT), limousin (LI), valamint magyar tarka
x charolais (MT x CH) - hízóbika hizlalási és vágási eredményét
értékelték. A vizsgált egyedeket a Hubertus Bt. sáripusztai
hízómarhatelepén, azonos körülmények között hizlalták, majd
a KO-BOR Hús Kft. jászszentandrási vágóhídján vágták le. A munka
során felvett adatokat egytényezős varianciaanalízissel és korrelációszámítással
értékelték. A különböző hizlalási mutatók esetén nem találtak
szignifikáns különbségeket a genotípusok között. A hizlalás
alatti napi tömeggyarapodás tekintetében RA (1,333 kg/nap),
MT (1,282 kg/nap), MT x CH (1,282 kg/nap), LI (1,169 kg/nap),
napi élőtömeg-termelésben pedig LI (1,194 kg/nap), MT x CH (1,134
kg/nap), MT (1,133 kg/nap), RA (1,121 kg/nap) volt a sorrend.
Ezzel szemben a vágási mutatókban statisztikailag igazolható
(P<0,05, illetve P<0,01) különbségeket találtak. A bikák közötti
sorrend a vágási % tekintetében MT x CH (59,16%), LI (58,70%),
MT (56,99%), RA (56,61%), a vágott féltestek össztömege tekintetében
MT x CH (399,8 kg), LI (372,4 kg), MT (369,8 kg), RA (354,4
kg), míg az EUROP izmoltság tekintetében LI (U-), MT x CH (U-,
illetve R+), RA (R), MT (R) volt. Az ultrahanggal mért rostélyos-keresztmetszetben
nem találtak különbséget (LI 111,31 cm2; MT x CH 108,46 cm2;
RA 102,86 cm2, MT 102,73 cm2) a fajták között. A
vágás után, planiméterrel mért rostélyos-keresztmetszetek viszont
szignifikánsan különböztek, a sorrend LI (115,68 cm2),
MT x CH (106,43 cm2), MT (101,68 cm2),
RA (98,22 cm2) volt. A két módszerrel mért adatok
között szoros pozitív korrelációt kaptak (r = 0,83; P<0,01).
Pajor
FerencFehér ÉvaPóti PéterTőzsér János
Német húsmerinó jerkék hosszú hátizom területének értékelése
ultrahangos módszerrel
A vizsgálat célja a német húsmerinó jerkék (n=15; átlagos
életkor: 787 nap, az átlagos élőtömeg: 76,7 kg) hosszú hátizom
keresztmetszetéről real-time szkenner (Falco 100, Pie Medical,
mérőfej: 3,5 MHz) segítségével ultrahangos képek készítése,
in vivo készített képeken a hosszú hátizom területének mérése
manuális (körberajzolás) módszerrel. Az állatok elhelyezése
csoportos, takarmányozásuk réti és lucernaszénára alapozott
volt. A vizsgálat eredményeként a szerzők kiszámították a választási
tömeg, tömeggyarapodás ÜSTV-ben (üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat),
életnapra jutó tömeggyarapodás, az életkor, az élőtömeg és a
hosszú hátizom területének első és második körberajzolással
nyert átlag-, szórás-, minimum-, maximumértékeit és az átlagértékek
hibáját. Megállapítható, hogy a hosszú hátizom két mérésének
átlagértékei közel azonos eredményt hoztak (hosszú hátizom1:
12,6 cm2±2,33 cm2; hosszú hátizom2:
12,4 cm2±2,39 cm2; P>0,10), továbbá
a két ultrahangos mérés közötti összefüggés szoros, r=0,97 erősségű
(P<=0,01) volt. Az adatokból arra következtethetünk, hogy
megfelelő képminőség mellett, a hosszú hátizom területének meghatározására
az ultrahangos méréseket elegendő egyszer elvégezni.
Baginé
Hunyadi ÁgnesJankóné Forgács Judit
Néhány szabadtartásra alkalmas tyúk genotípus főbb vágási
tulajdonságának értékelése
A szerzők arra keresték a választ, hogy a ma már génmegőrzés
céljából tartott kendermagos magyar tyúk tágan értelmezett vágási
tulajdonságai hogyan jellemezhetők a piac által keresett genotípusokkal
összehasonlítva. Összehasonlították a T44, az S757 és a T44N
szabadtartásra alkalmas típusokat, valamint a kendermagos magyar
tyúkot. Konyhakész test előállítása és a testek darabolása,
mérése után a következő megállapításokat tették: a konyhakész
test tömege nem számottevően, de 100200 g-mal kisebb a
magyar tyúknál. A mell- és a combkihozatal közel 50%-kal nagyobb
az apai szülőpárként keresett genotípusoknál. Feltűnő ezeknél
az egyöntetű mérési eredmény is. A főtermék tömege a konyhakész
test tömegének 64 százalékát teszi ki a piacon uralkodó genotípusoknál,
a kendermagos magyar tyúknál ez mindössze 37 százalék. Ez magyarázat
a mennyiségi kérdéseket előtérbe helyező piac reagálására.
Gérard
Daumas
A VCS 2000 elnevezésű képelemző használatát engedélyezték
Franciaországban a vágott sertések objektív minősítésére
Az Európai Bizottság 2008. április 4-i határozata engedélyezte
a CBS Image-Meater és a VCS 2000 készülék használatát a vágott
sertések objektív minősítésére Franciaországban. Mindkét berendezés
automatikusan működik, és képanalízist végez. Az objektív minősítési
eljárás automatizálása aktuális probléma és fontos feladat.
Jelen közlemény a VCS 2000 működését tárgyalja.
|
| |
|
MARKETING
ÉS GAZDASÁG
|
| |
|
Éder
Tamás
Magyarország élelmiszeriparának helyzete a klímaváltozás
és a bioenergia-felhasználás tükrében
|
| |
|
IPAR-
ÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNET
|
| |
Havas
Ferenc
Sopron élelmiszer-ellátása a háború alatt és az azt
követő években (1940-1949)
Deák Ferenc igazságot oszt a Kapuváriaknak
Győri mészáros és a sakkozás |
| |
| NEMZETKÖZI
TÁJÉKOZTATÓ |
| |
|
Nemzetközi
szakmai hírek
|
| |
|
A
SZAKMA HÍREI
|
| |
| Hírek,
tájékoztatók, beszámolók |
| |
| SZAKIRODALOM |
| |
|
Tallózás
a szakirodalomban
|
| |
|
2008/12
szám tartalma
|
| |
|
HÚSTUDOMÁNY
|
|
|
|
Gasparikné
Reichardt Judit-Incze Kálmán-Kovács Ágnes-Körmendy László-Vadáné
Kovács Mária
A Hústudomány és Technológia 53. nemzetközi kongresszusa.
2007. augusztus 5-10., Peking, Kína
A szerzők a kongresszuson elhangzott plenáris előadásokat
ismertetik, amelynek teljes szövege a Meat Science (2007) 77.
számának 1. kötetében jelent meg.
|
| |
|
HÚS
ÉS EGÉSZSÉG
|
| |
|
Biró
György
Az élelmiszerek összetevőinek biológiai hasznosulása
Az élelmiszerek tápanyagainak és más, élettanilag aktív
anyagainak biológiai hasznosulása alapvető tájékoztatást jelent
ezek emésztett, felszívódott és az anyagcserében felhasznált
részéről, tehát az összetevők kémiailag kimutatott és a ténylegesen
hasznosult mennyisége közötti különbségről. A hasznosulás függ
az összetevők kémiai sajátosságaitól, a kémiai és biológiai
környezettől, a fogyasztó élettani reakciójától. Számos tényező
befolyásolja a hasznosulást, így az élelmiszer kezelése a fogyasztás
előtt és a kölcsönhatások az étrend más komponenseivel. A hasznosulás
becsülhető laboratóriumi módszerek, modellek segítségével, továbbá
állatkísérletekkel, emberi megfigyelésekkel. Az utóbbiak különösen
hasznosak a biológiai folyamatok nyomon követésére. Az emberi
szervezet kellő tápanyag- és bioaktívvegyület-ellátottságánál
a hasznosulás figyelembevétele nem nélkülözhető.
|
| |
| TERMELÉS
ÉS TECHNOLÓGIA |
| |
|
Húsok
és húskészítmények aktív és intelligens csomagolási lehetőségei
Az utóbbi években fokozódott az érdeklődés az aktív és
intelligens csomagolási módok húsipari alkalmazási lehetőségei
iránt. A cikkben a szerzők részletes tájékoztatást adnak a két
technológia főbb ismérveiről, kialakulásáról és előnyeiről,
valamint elterjedésük kilátásairól.
|
| |
|
MINŐSÉG
ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁG
|
| |
|
Gasparikné
dr. Reichardt Judit-Kovács Ágnes
Hungalimentaria 2007
A szerzők a 2007. október 25-26-án megrendezett Hungalimentaria
tudományos konferencián elhangzott előadásokat és a bemutatott
posztereket foglalják össze.
|
| |
|
VÁGÓÁLLAT
ÉS HÚSTERMELÉS
|
| |
|
Seregi János-Holló
Gabriella-Csapó János-Zsarnóczay Gabriella-Kovács Ágnes-Pusztai
Péter
Állattenyésztési lehetőségek a vidékért, a környezetért,
az életminőségért
Az állattenyésztés fontos része a magyar agrárgazdaságnak
és a magyar vidéknek. Emellett a mezőgazdaság, különösen a "zöld
mezőgazdaság" megtartása, a vidék, a környezet, az életminőség
javítása is elképzelhetetlen az állattenyésztési ágazatok közreműködése
nélkül. A cikk állatfajonkénti példákkal, adatokkal igyekszik
bizonyítani, hogy ezen a téren még kiaknázatlan lehetőségek
vannak. Ezek a kistermelői tevékenységgel, a közvetlen értékesítéssel,
a korszerű eredetvédelemmel, a húsösszetétellel, a húsminőséggel
összefüggő kérdések. A szerzők hazai és európai példákat mutatnak
be az ökológiai állattenyésztés eszközeire, az elhelyezés, tartás,
takarmányozás, legeltetés szempontjaira, a lehetőségek kihasználására.
Igyekeznek javaslatokat tenni arra is, hogy a főbb, nemzeti
kincsként kezelt őshonos állatfajták - baromfi-, sertés-, juhfajták
- alapanyagait és termékeit hogyan lehet felhasználni az egészséges
humán táplálkozásban, azok milyen kedvező népegészségügyi hatással
jár(hatná)nak.
Gérard Daumas
A sertések objektív minősítésének újabb módozatai
2006. december 18-a óta a sertések objektív minősítése
megváltozott Franciaországban. Ennek két oka van: az európai
minősítési kritérium változása és a francia sertésállomány összetételének
módosulása. Azok az egyenletek, amelyek 1997 közepétől 2006-ig
voltak használatosak, az 1996-os bontási kísérletek eredményein
alapultak. A francia sertésállomány azonban azóta sokat változott,
elsősorban a piétrain terminál kanok hatására, valamint a vágótömeg
növekedése miatt. Következésképpen felmerült a meglévő egyenletek
korszerűsítésének igénye. 2005-ben egy újabb bontási kísérletsorozat
is történt. Az Európai Bizottság egyébként bejelentette a módosítási
szándékát a szabályozást illetően, miután figyelembe kívánta
venni az EUPIGCLASS nevű európai kutatási projekt ajánlásait.
A 2005-2006-ban lefolyt megbeszélések végül is egy új rendelet
megszavazásához vezettek 2006 közepén. A francia hatóságok ennek
megfelelően kérték a meglévő (predikciós) egyenletek módosítását.
Jelenleg Franciaországban mindössze három módszer van engedélyezve
a vágósertések objektív minősítésére: az egyik ún. manuális
(kézi) eljárás csak a heti 200 sertésnél kevesebbet vágó vágóhidakon
alkalmazható. A másik, az Ultra-Meater német készüléket alkalmazó
módszer, de jelenleg a sertések mintegy 95%-ánál a CGM (Capteur
Gras/Maigre-Sydel) francia készüléket használják.
|
| |
|
MARKETING
ÉS GAZDASÁG
|
| |
|
Nyárs Levente
A sertéságazat helyzete és kilátásai Romániában
Románia 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagállama,
az egységes belső piac része. Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari
termékei szabadon áramolhatnak az EU más tagállamaiba, ugyanakkor
megszűnt piacvédelme, vagyis a közösségi, közöttük a magyar
mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek korlátozások nélkül
exportálhatók Romániába. A csatlakozást követően - hasonlóan
Magyarországhoz - a romániai sertéságazatban is felgyorsulhatnak
a racionalizálódási folyamatok. A jövőben a háztáji sertéstartásnak
várhatóan csökken a szerepe, noha a sertéshúsfogyasztás több
mint fele házi vágásból származott 2006-ban. A húsiparban a
feldolgozóüzemek 2009-ig kaptak haladékot az Európai Bizottságtól
a közösségi előírások maradéktalan végrehajtására, így várhatóan
mind a vágási, mind a készítménygyártási fázisban a piaci szereplők
számának csökkenése várható. A koncentráció növekedése tovább
fog folytatódni. Jelenleg az öt piacvezető részesedése 40%-os
a romániai sertéshúspiacon. Románia sertésállományának alakulását
az elkövetkező években a Smithfield beruházásainak alakulása
határozza meg. Az amerikai beruházó nemcsak anyagi tőkét fektet
a romániai sertéságazatba, hanem szemléletváltozást is hozhat,
mivel beszállítóival hosszú távú szerződéses kapcsolatokat épít
ki, hozzájárulva az egész vertikum megerősödéshez.
Éder Tamás
A húsipari ágazat gazdálkodási helyzete 2008 elején
|
| |
|
IPAR-
ÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNET
|
| |
Havas
Ferenc
Sopron városi és megyei hallgatók a bécsi állatorvosi
egyetemen a 19. század első felében |
| |
| NEMZETKÖZI
TÁJÉKOZTATÓ |
| |
|
Nemzetközi
szakmai hírek
|
| |
|
A
SZAKMA HÍREI
|
| |
| Hírek,
tájékoztatók, beszámolók |
| |
| SZAKIRODALOM |
| |
|
Tallózás
a szakirodalomban
|
| |
|
|