       |
| 2009/34
szám tartalma |
| |
|
50
ÉVES AZ OHKI
|
| |
Incze
Kálmán-Zukál Endre-Zsarnóczay Gabriella
50 éves az Országos Húsipari Kutatóintézet |
| |
|
HÚSTUDOMÁNY
|
| |
|
Kovács
Ágnes
A mikotoxinokról. Néhány szárazáru mikotoxin-vizsgálata
A szerző összefoglalja a jelentősebb mikotoxinokat, és
áttekinti a képződésük körülményeit, illetve a mikotoxint termelő
gombák elleni védekezés lehetőségeit. Ismerteti a különböző
toxinok élelmiszerben történő előfordulására vonatkozó határértékeket
és az élelmiszereknél az utóbbi időben előforduló mérgezéseket.
Végül röviden összefoglalja a szárazáruk mikotoxin-vizsgálatára
szolgáló eljárásokat, és megállapítja, hogy a vizsgált szárazáruk
mintáiban nem lehetett kimutatni aflatoxinokat, illetve ochratoxinokat.
|
| |
|
HÚS
ÉS EGÉSZSÉG
|
| |
Karl-Otto
Honikel
A túl sok mindig egészségtelen.
Újabb tanulmányok a húsról és annak egészségügyi veszélyeiről
Az Archives of International Medicine cikke: "Meat intake
and mortality" (húsfogyasztás és halandóság) sokáig volt mindenütt
vezércím a sajtóban. Egyéb munkák is összefüggést vélnek felfedezni
a húsfogyasztás és a vastagbélrák között. Más tanulmányok szerint
azonban a bélrák előfordulásának gyakorisága a vegetáriánusoknál
nagyobb, mint a nem vegetáriánusoknál. Ez a közlemény rávilágít
az élelmiszer-fogyasztás becsléséből, az újabb ismeretekből, valamint
az adatok bizonytalanságából származó tényezők szerepére. |
| |
| TERMELÉS
ÉS TECHNOLÓGIA |
| |
|
Szegedyné
Fricz Ágnes- Horacsek Márta
Tájékoztató az 1924/2006/EK rendelet 13. cikk (1) bekezdése
alá tartozó funkcionális állítások értékelésének jelenlegi állásáról
Az EFSA elfogadta az első, kb. 500 állításról kialakult
véleményét, és a tagállamok, valamint az EU Bizottság részére
készített jelentésben összefoglalta az elmúlt egyéves értékelő
munka tapasztalatait. A szerzők rövid áttekintést adnak az EFSA
funkcionális állításokkal kapcsolatos munkájáról.
Tóth
Ágnes-Szigeti Jenő-Ásványi-Molnár Noémi-Fébel Hedvig
A nyomonkövethetőség új lehetősége az élelmiszeriparban RFID-technológia
segítségével
A közelmúlt élelmiszerekkel kapcsolatos nemzetközi szabálytalanságai,
az élelmiszerek minőségével összefüggő jogszabályok szigorodása,
valamint a fogyasztók tudatosabb vásárlási szokásai előtérbe
helyezik az élelmiszerlánc teljes nyomon követésének igényét.
A nyomon követési rendszer hatékony megvalósításának egyik lehetősége
a rádiófrekvencián alapuló (RFID) termékazonosítás. A szerzők
áttekintést nyújtanak az RFID-rendszerek felépítéséről, előnyeiről,
hátrányairól, valamint az RFID-technológia élelmiszer-ipari
alkalmazási lehetőségeiről.
Szöllősi
Réka
Az élelmiszer-jelölésre vonatkozó uniós politika és jogszabályi
környezet várható változásai
A jelölés az élelmiszerekkel kapcsolatos uniós jogalkotás
egyik igen sok vitát kiváltó területe. Jelenleg az élelmiszer-jelölésre
vonatkozó joganyag felülvizsgálata, az eddig irányelvben meghatározott
előírások rendelettel történő felváltására vonatkozó munka folyik.
A szerző beszámol az e téren jelen lévő ellenérdekekről, a tendenciákról,
várható változásokról.
|
| |
|
MINŐSÉG
ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁG
|
| |
|
Szeitzné
Szabó Mária
Élelmiszer-eredetű lisztériafertőzések megelőzése az élelmiszerláncban
A Listeria monocytogenes (L. m.) által okozott súlyos,
gyakran halálos fertőzések élelmiszerrel is terjednek, amit
1980 óta bizonyítottnak tekinthetünk. Közvetítő élelmiszerként
általában a további hőkezelés nélkül fogyasztható, hosszabb
tárolásra alkalmas termékek, az ún. ready-to-eat (RTE) élelmiszerek
jönnek számításba. A L. m. a környezetben és az élelmiszerekben
gyakran megtalálható baktérium, és csak a szokásosnál jóval
szigorúbb higiéniai intézkedésekkel lehet megakadályozni az
élelmiszerek szennyeződését. Az utóbbi időben az Európai Unióban
a L. m. által okozott fertőzések (liszteriózisok) szignifikáns
szaporodását észlelték. A közlemény a legfrissebb nemzetközi
irodalmi és statisztikai adatok figyelembevételével elemzi a
lisztériafertőzés létrejöttét és a humán liszteriózisok alakulását
Európában és hazánkban; egyúttal ismerteti a liszteriózis megelőzésére
alkalmazható módszereket az előállítás során, illetve a magánháztartásokban.
Wolfgang
Branscheid
Nagy a verseny - de vajon merre tart? Kansertéstenyésztés
- az állatvédelem, húsipar és fogyasztói érdekek labirintusában
Könnyen lehet, hogy a jövőben Németországban a kansertések
nagyrészt kasztrálatlanul maradnak. Bár a kansertések fontosabb
tenyésztési tulajdonságai jobbak, azonban nincs lehetőség az
ártányok (kasztrált hímivarú sertések) és kansertések minősítésére
azonos becslő egyenlettel. A piac kettéhasadása tehát már a
mérlegnél kezdődik. Ezenkívül Németországban régóta nincs egységes
álláspont abban a tekintetben, hogy vajon a német fogyasztó
hajlandó-e egyáltalán a kansertés szagát elfogadni - jóllehet
ma már úgy tűnik, sokan elvesztették a szaglóérzéküket. Ezzel
kapcsolatban inkább mesterkélt a siettetés, a német húsipart
kívülről senki nem készteti a sietségre.
|
| |
|
VÁGÓÁLLAT
ÉS HÚSTERMELÉS
|
| |
|
Pajor
Ferenc-Slonina Natália-Póti Péter
Lenmagetetés hatása a hosszú hátizom zsírsavösszetételére
magyar merinó kosbárányokban
A szerzők kétféle technológiával takarmányozott magyar
merinó kosbárányoknál vizsgálták a lenmag-kiegészítés hatását
a hosszú hátizom zsírsavösszetételére. A kontrollcsoport (n=15)
csak abraktakarmányt kapott, a kísérleti csoport (n=15) az egész
vizsgálat során abraktakarmányt kapott lenmag(tört szem)-kiegészítéssel.
Vágás előtt ultrahang-mérőműszer (Falco 100 készülék, lineáris
mérőfej 3,5 MHz) segítségével mérték a kosbárányoknál a hosszú
hátizom vastagságát, területét és a faggyú vastagságát. A bárányok
átlagos testtömege vágáskor 26 kg volt. A lenmaggal kiegészített
csoportnál nagyobb volt a hosszú hátizom vastagsága és területe
(2,28 cm; 16,56 cm2), mint a kontrollcsoportnál (2,08 cm, 15,10
cm2, P<0,05). A lenmaggal kiegészítés hatására növekedett
a hosszú hátizomban a linolénsav mennyisége (53 mg, 27 mg; P<0,001)
és csökkent az n-6 és n-3 zsírsavak aránya (7,98, 5,46; P<0,01).
Megállapítható, hogy az n-6/n-3 zsírsavak aránya a hosszú hátizomban
lenmag-kiegészítéssel befolyásolható, így az humántáplálkozási
szempontból egészségesebb húst eredményez.
Tóth
Tamás-Boros Csilla Tea-Zsédely Eszter-Virág Györgyi-Schmidt
János
A vágási életkor és vágótömeg növelésének hatása biotakarmányon
hizlalt mangalica sertés húsának és hátszalonnájának kémiai
összetételére és táplálkozási értékére
A szerzők biotakarmánnyal etetett, szőke mangalica sertések
húsmintáinak (m. semimembranosus, m. longissimus dorsi) szárazanyag-,
fehérje-, zsír- és ásványianyag(Ca, P, Mg, Na, Fe, Cu, Zn)-tartalmát,
oxidatív stabilitását (TBARS), továbbá a hús- és hátszalonnaminták
zsírsavösszetételét vizsgálták. Értékelték a vágási életkornak
(13 vs. 18 hónap), továbbá a vágótömegnek (130 vs. 145 kg) a
hatását. Megállapították, hogy biotakarmányozási körülmények
között a vágási életkor nem befolyásolja érdemben a mangalica
értékes húsrészeinek (karaj, sonka) táplálóanyag-összetételét,
ugyanakkor kedvező hatást gyakorol a vizsgált hús- és hátszalonnaminták
zsírsavösszetételére anélkül, hogy az oxidációs stabilitás számottevő
mértékben romlana.
|
| |
|
MARKETING
ÉS GAZDASÁG
|
| |
|
Új,
a "Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán"
című könyvre szeretnénk az olvasók figyelmét felhívni
2009.
évi XCV. törvény a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek
vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen
forgalmazói magatartás tilalmáról
|
| |
|
IPAR-
ÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNET
|
| |
|
Havas Ferenc
Sopron vágóhídjai
A Schneeberger hentes dinasztia
Egy emlékkönyvből
A bécsi filharmónikusok Kapuvárott
|
| |
| NEMZETKÖZI
TÁJÉKOZTATÓ |
| |
|
Nemzetközi
szakmai hírek
|
| |
|
A
SZAKMA HÍREI
|
| |
| Hírek,
tájékoztatók, beszámolók |
| |
|
|