Aktuális kiadvány

Kovács Ágnes
A mikotoxinokról. Néhány szárazáru mikotoxin-vizsgálata
A szerző összefoglalja a jelentősebb mikotoxinokat, és áttekinti a képződésük körülményeit, illetve a mikotoxint termelő gombák elleni védekezés lehetőségeit. Ismerteti a különböző toxinok élelmiszerben történő előfordulására vonatkozó határértékeket és az élelmiszereknél az utóbbi időben előforduló mérgezéseket. Végül röviden összefoglalja a szárazáruk mikotoxin-vizsgálatára szolgáló eljárásokat, és megállapítja, hogy a vizsgált szárazáruk mintáiban nem lehetett kimutatni aflatoxinokat, illetve ochratoxinokat.

Szegedyné Fricz Ágnes- Horacsek Márta
Tájékoztató az 1924/2006/EK rendelet 13. cikk (1) bekezdése alá tartozó funkcionális állítások értékelésének jelenlegi állásáról
Az EFSA elfogadta az első, kb. 500 állításról kialakult véleményét, és a tagállamok, valamint az EU Bizottság részére készített jelentésben összefoglalta az elmúlt egyéves értékelő munka tapasztalatait. A szerzők rövid áttekintést adnak az EFSA funkcionális állításokkal kapcsolatos munkájáról.

Tóth Ágnes-Szigeti Jenő-Ásványi-Molnár Noémi-Fébel Hedvig
A nyomonkövethetőség új lehetősége az élelmiszeriparban RFID-technológia segítségével
A közelmúlt élelmiszerekkel kapcsolatos nemzetközi szabálytalanságai, az élelmiszerek minőségével összefüggő jogszabályok szigorodása, valamint a fogyasztók tudatosabb vásárlási szokásai előtérbe helyezik az élelmiszerlánc teljes nyomon követésének igényét. A nyomon követési rendszer hatékony megvalósításának egyik lehetősége a rádiófrekvencián alapuló (RFID) termékazonosítás. A szerzők áttekintést nyújtanak az RFID-rendszerek felépítéséről, előnyeiről, hátrányairól, valamint az RFID-technológia élelmiszer-ipari alkalmazási lehetőségeiről.

Szöllősi Réka
Az élelmiszer-jelölésre vonatkozó uniós politika és jogszabályi környezet várható változásai
A jelölés az élelmiszerekkel kapcsolatos uniós jogalkotás egyik igen sok vitát kiváltó területe. Jelenleg az élelmiszer-jelölésre vonatkozó joganyag felülvizsgálata, az eddig irányelvben meghatározott előírások rendelettel történő felváltására vonatkozó munka folyik. A szerző beszámol az e téren jelen lévő ellenérdekekről, a tendenciákról, várható változásokról.

Szeitzné Szabó Mária
Élelmiszer-eredetű lisztériafertőzések megelőzése az élelmiszerláncban
A Listeria monocytogenes (L. m.) által okozott súlyos, gyakran halálos fertőzések élelmiszerrel is terjednek, amit 1980 óta bizonyítottnak tekinthetünk. Közvetítő élelmiszerként általában a további hőkezelés nélkül fogyasztható, hosszabb tárolásra alkalmas termékek, az ún. ready-to-eat (RTE) élelmiszerek jönnek számításba. A L. m. a környezetben és az élelmiszerekben gyakran megtalálható baktérium, és csak a szokásosnál jóval szigorúbb higiéniai intézkedésekkel lehet megakadályozni az élelmiszerek szennyeződését. Az utóbbi időben az Európai Unióban a L. m. által okozott fertőzések (liszteriózisok) szignifikáns szaporodását észlelték. A közlemény a legfrissebb nemzetközi irodalmi és statisztikai adatok figyelembevételével elemzi a lisztériafertőzés létrejöttét és a humán liszteriózisok alakulását Európában és hazánkban; egyúttal ismerteti a liszteriózis megelőzésére alkalmazható módszereket az előállítás során, illetve a magánháztartásokban.

Wolfgang Branscheid
Nagy a verseny - de vajon merre tart? Kansertéstenyésztés - az állatvédelem, húsipar és fogyasztói érdekek labirintusában
Könnyen lehet, hogy a jövőben Németországban a kansertések nagyrészt kasztrálatlanul maradnak. Bár a kansertések fontosabb tenyésztési tulajdonságai jobbak, azonban nincs lehetőség az ártányok (kasztrált hímivarú sertések) és kansertések minősítésére azonos becslő egyenlettel. A piac kettéhasadása tehát már a mérlegnél kezdődik. Ezenkívül Németországban régóta nincs egységes álláspont abban a tekintetben, hogy vajon a német fogyasztó hajlandó-e egyáltalán a kansertés szagát elfogadni - jóllehet ma már úgy tűnik, sokan elvesztették a szaglóérzéküket. Ezzel kapcsolatban inkább mesterkélt a siettetés, a német húsipart kívülről senki nem készteti a sietségre.

Pajor Ferenc-Slonina Natália-Póti Péter
Lenmagetetés hatása a hosszú hátizom zsírsavösszetételére
magyar merinó kosbárányokban
A szerzők kétféle technológiával takarmányozott magyar merinó kosbárányoknál vizsgálták a lenmag-kiegészítés hatását a hosszú hátizom zsírsavösszetételére. A kontrollcsoport (n=15) csak abraktakarmányt kapott, a kísérleti csoport (n=15) az egész vizsgálat során abraktakarmányt kapott lenmag(tört szem)-kiegészítéssel. Vágás előtt ultrahang-mérőműszer (Falco 100 készülék, lineáris mérőfej 3,5 MHz) segítségével mérték a kosbárányoknál a hosszú hátizom vastagságát, területét és a faggyú vastagságát. A bárányok átlagos testtömege vágáskor 26 kg volt. A lenmaggal kiegészített csoportnál nagyobb volt a hosszú hátizom vastagsága és területe (2,28 cm; 16,56 cm2), mint a kontrollcsoportnál (2,08 cm, 15,10 cm², P<0,05). A lenmaggal kiegészítés hatására növekedett a hosszú hátizomban a linolénsav mennyisége (53 mg, 27 mg; P<0,001) és csökkent az n-6 és n-3 zsírsavak aránya (7,98, 5,46; P<0,01). Megállapítható, hogy az n-6/n-3 zsírsavak aránya a hosszú hátizomban lenmag-kiegészítéssel befolyásolható, így az humántáplálkozási szempontból egészségesebb húst eredményez.

Tóth Tamás-Boros Csilla Tea-Zsédely Eszter-Virág Györgyi-Schmidt János
A vágási életkor és vágótömeg növelésének hatása biotakarmányon hizlalt mangalica sertés húsának és hátszalonnájának kémiai összetételére és táplálkozási értékére
A szerzők biotakarmánnyal etetett, szőke mangalica sertések húsmintáinak (m. semimembranosus, m. longissimus dorsi) szárazanyag-, fehérje-, zsír- és ásványianyag(Ca, P, Mg, Na, Fe, Cu, Zn)-tartalmát, oxidatív stabilitását (TBARS), továbbá a hús- és hátszalonnaminták zsírsavösszetételét vizsgálták. Értékelték a vágási életkornak (13 vs. 18 hónap), továbbá a vágótömegnek (130 vs. 145 kg) a hatását. Megállapították, hogy biotakarmányozási körülmények között a vágási életkor nem befolyásolja érdemben a mangalica értékes húsrészeinek (karaj, sonka) táplálóanyag-összetételét, ugyanakkor kedvező hatást gyakorol a vizsgált hús- és hátszalonnaminták zsírsavösszetételére anélkül, hogy az oxidációs stabilitás számottevő mértékben romlana.

Új, a "Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán" című könyvre szeretnénk az olvasók figyelmét felhívni

2009. évi XCV. törvény a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról

Havas Ferenc
Sopron vágóhídjai
A Schneeberger hentes dinasztia
Egy emlékkönyvből
A bécsi filharmónikusok Kapuvárott

Nemzetközi szakmai hírek